2012. június 24., vasárnap

XXV.fejezet: Lady Marmalade?!?!?!

Sziasztok!
Igen, már javában tart a nyár, és ideje volt részt is tennem, de nem lett épp hosszú... sajnálom! ^^ A héten meg elutazok, szal nem igen tudok semmivel előállni. Addig is: legyetek jók ;) - vagy ne xD




[Lédi Narancslekvár - de itt a dalra gondol]


- Miért pont Blast?
Érdeklődtem Gustavtól, amikor épp ki akartuk találni mi legyen a neve az együttesünknek. Válasza nem kissé lepett meg, hiszen ha valakiből, belőle sosem néztem volna ki:
- Mert tegnap Nanát néztem... (Nana: japán sorozat, amolyan "szappanopera" rajzfilmben)
Tom sugárba köpte maga elé a kóláját, és fuldoklási rohama közepedte, mintha röhögött volna. Fintorogtam, majd megveregettem a hátát, mire ő átkarolta a vállam. Egy fenékbe-csípással emlékeztettem, hogy Gustav és Georg még NEM tud kettőnkről. Dehát, mint mindig most se igazán vette a lapot... szóval lábszáron rúgott.
- Mi bajod?!
- Tartsd a szád!!! És uralkodj magadon.
Hirtelen mind megálltunk és a két tudatlan fél egyszerre meredt ránk, és pislogott. Majd egy idióta vigyorral hárítottam, és hirtelen tovább álltunk. Közben szemem sarkából láttam valami bűntudathoz hasonló "nem értelek" féleséget bátyám szemében, s ezálltal én is elkenődve meredtem az égre. Tudhattam volna már az elején, hogy még sokszor probléma lesz mindebből - de nem voltam képes kitérni előle. Ezesetben én voltam a naiv szerelmes, és Tom pedig a főgonosz, aki magába bolondítja a csa... esetemben pasit!
- Lehetne a nevünk Lady Marmalade, mint a Molerougban!!
Hoppá!!! - hirtelen nekimentem egy oszlopnak, és miközben a "jól vagy?" kérdések záporoztak (kivéve természetesen Tomtól, aki megint félő, hogy a kólájában fullad meg) hirtelen mintha ez kellett volna, ahhoz, hogy ráinduljak a témára:
- MI?!?!?!?! Tudtommal egyedül én nézek ki csajnak...
- Jaj, Bill... ez nem is ig... igaz.
Makogta Georg, pedig éreztem, hogy a maga módján ezzel csak vígasztalni próbált, meg, hogy azt halljam, amit szeretnék hallani. De Tom azonnal közbe nyerített:
- Ugye ezt te sem gondoltad komolyan?
Rámeredtem a jó öreg "Bloody Mary" tekintettel, amivel el tudom hitetni vele, hogy simán kikaparnám a szemét, ha megtehetném az utca közepén. De majd csak otthon! Muhahaha. Ott úgysem tud jóformán senkihez sem menekülni! De itt meg itt vannak Georgék. Bár nem mintha őket különösképp zavarná a dolog, ha most hirtelen megölném a bátyám! Persze erre sor nem kerülhet, csak éreztetem vele szimpla haragom...
- Ehem... miért nem leszünk Tom's Band?
Mindenki összenéz, majd Georg hasba vágja bátyámat, mire én megijedve kapom el annak bal karját. Fogalmam sincs miért is aggodalmaskodom ennyire érte! Ő vajon szokott értem?
- Mert nem te vagy a frontember, hanem Bill!
- Mi van?!
Ez kivételesen egyszerre volt bátyámmal. Ez még nekem is új! Miért is?
- Minek ez a nyávogás, skacok? Ezzel én is tisztába vagyok... Georggal tegnap beszéltem róla, és végtére is Billnek köszönhetjük, hogy egyáltalán lett banda!
- Jól van na! Nyugi... de a Bill's band sokkal bénább hangzású, mint a Tom's band!!!
- De legalább nem hiszik, hogy Tom és Jerry fanok vagyunk...
Vágott közbe Georg, amire Tommal játékosan kergetőztek, mint az ovisok. "Na várj csak" "Most megütlek" stb. hangzott felőlük, miközben Tom sehogy sem tudta beérni Georgot. Én pedig Gustavval hátra maradtam, és a fejünk fogtuk szánakozásunkban.
- Mindig ilyenek?
- Hát... valószínűleg. Amúgy tudod mi a meglepő?
Kezdtem bele, és Gustav mintha a farkát csóválta volna, s kiskutyaszerűen érdeklődött további mondandóim felől. Kicsit furcsa volt a szőke adoniszt ilyen stílusban látni, még el is pirultam. Nem, nem azért mert bejön! Bár... na szóval: igazából azért, mert amit én mondok az többnyire senkit sem szokott érdekelni. Főleg nem ilyen látványosan!
- ... szóval... azt tartom eleve furának, hogy így el vannak. Eddig tudod nem nagyon tűnt úgy, mintha jól ellettek volna egymással!
- Na és akkor ez most jó nekünk?
- Mindenképpen. Hiszen ma-holnap híresek leszünk!
Persze ezt akkor még nem gondoltam komolyan. Álmomban sem hittem volna, hogy egyszer kiderül: nem hazudtam.
***
- Bííííííííííll!!!
Másnap iskolai kiránduláson voltunk valami botanikus kert szerűségbe. Elég nagy sár volt az előző esti eső miatt, de azért bírtam tartani az iramot - Pietroval ellenben.
- ... várj már! Megint leragadtam.
- Kizárt, hogy a mocsár miatt...
- Nem. Igazából vettem egy száraz rózsát anyunak! Te nem veszel a tiednek semmit?
Akaratomon kívül meglepett fejet vágtam, ami közel-lassan átcsapott egy fokig szomorúba. Elkeseredtem, mert tudtam, hogy hiába vennék neki bármit is, kizárt, hogy lenne alkalmam odaadni neki.
- Nem, nem igazán.
Mivel Pietro is tisztában volt a tényekkel, csak most minden bizonnyal belefeledkezett - így ő is elszontyolodott. Mivel nem akartam tartani ezt a frontot így azonnal kerestem a témaváltás lehetőségét!
- Tudod Pietro én még sosem voltam iskolai kiránduláson.
- Tudom. Most először kötelező ez! Amúgy én se jöttem volna. De akkor nem tudtam volna ezt megvenni!
Bökte felém a rózsát, aminek megcsapott mámorító illata, és megint elpirultam - utálom, hogy fiú létemre annyit pirulok, mint egy tini-picsa. Majd elfordultam és véletlenül kifutott a számon:
- Pietro, néha azt hiszem b*zi vagy.
- MI?!?! Miért?!
- Fogalmam sincs...
- Ááá...
- Szóval nem? Pedig a kezdettől fogva langyinak tűntél.
Vigyorogtam felé, majd hirtelen előresiettem, hogy még véletlenül se tudjon utolérni akár ő, akár az ideiglenes haragja. Siettemben pont beértem a bátyámat, és Kevinéket. Persze... megint együtt voltak! Örökké egymás nyakában vannak, mi értelme? Ennyit még én se vagyok Pietro, Georg vagy akár Gustav seggében.
- Hé! Hát te mit rohangálsz itt, mint egy menstruáló pulyka?
Kérdezte bátyám, ami nemű kérdésével megint a földre húzott valami. És közöltem vele:
- Tom, a pulykák nem menstruálnak.
- Tényleg nem?!
- Tényleg nem.
- Ez durva. Ti tudtátok?
A többiek a legnagyobb egyetértésben rázták a fejüket. Á! Nem mint. Leoban csillant némi értelem... sóhajtottam örömömbe. Még el is mosolyodtam, bár én se vágom miért.
- Na és merre hagytad a spanyolt?
- Olasz. És valahol a sor végén kullog, nyilván megint vesz valamit az anyjának... vagy a barátnőjének.
Kevin és Justin egyszerre felnevettek, majd Justin belekezdett ennek megmagyarázásába:
- Hát ha annak van csaja, akkor én még szűz vagyok!
- Miért? Eddig nem az voltál?
Csatlakozott Oscar, majd mi többiek most kivételesen rajta nevettünk, nem pedig Justin szövegén.
- Ó, ha már itt tartunk...
Szólt Tom, majd kotorászott a zsebében. Elővett egy könnycsepp formájú üveget, amiben egy nyíló félben lévő rózsa van. Egy mozdulattal a kezembe adta, majd rácsukta ujjaimat.
- Az a bolond árus nem hagyott vele békén, úgyhogy megvettem.
- Miért van üvegbe?
Érdeklődtem némi képp letaglózva azon, hogy Tom rózsát vett nekem... némiképp pedig azon, hogy tényleg üvegben volt!
- Valami olyasmit mondott, hogy két évente egyszer virágzik, meg, hogy szerencsét hoz. Hát gondoltam az rád fér, és megvettem neked!
"Megvettem neked..." - most vágom miért pirultam el. Fura, mintha kicserélték volna... aztán hirtelen kapcsoltam, és zsebre tettem.
- Remek. Kösz szépen! De nem vagyok a nőd, hogy virágokkal halmozz el...
- Pedig közel vagy hozzá!
Vigyorgott rám, majd átkarolta a nyakam, és úgy mentünk pár méteren át. A többieket meg ismételten hátra hagytuk. Ott sétáltunk a komplett Jurasic Parkban, és az egyetlen mozgásban lévő dínó itt nem volt más, mint csak a bátyám büszkesége. És közben beszélgettünk - de úgy mindenről. Olyan jó volt... még sosem volt ilyen! Vagy legalábbis én nem emlékszem rá. Minden esetre jó lenne, ha lenne ebből rendszer. Mert mit is csinálunk egész nap? Ha épp nem kúrunk, akkor veszekedünk, ha nem veszekedünk, akkor oltogatunk. Jó lenne mélyebb irányba terelni a kapcsolatot! Vagy ez csak az én vágyam?
- Tom...
- Hm?
- Nekem még sosem volt alkalmam ilyen jót beszélgetni veled!
- Hát nekem sem veled. Mintha mindig csak flegmáznál velem!
- MI VAN?!?!?!
- Erről beszélek.
- Én ezt még sosem vettem észre... mármint: hogy ez téged bánt!
- Nem bánt!!! Vagyis de... nem szokásom kimutatni az érzelmeimet!
- Ezzel tisztában vagyok... olyan vagy, mint egy Deichmanos cipős doboz!
- Nesze neked "nem is vagyok flegma".
- Nem mondtam, hogy nem vagyok az!!
- Akkor beismered, hogy flegma vagy?
Vigyorog rám idiótán miközben én belátom, hogy a mélyebb irányba terelésnek még koránt sincs itt az ideje...

14 megjegyzés:

Annette írta...

Ez nagyon jó lett! :) Olyan jót virultam azon, mikor Georg és Tom kergetőztek. xDD Pietroról tényleg kiderülhetne amúgy, hogy meleg vagy sem. Nem mintha bármi bajom lenne vele, csak azért mégis... na, érted, nem? xDD Az pedig nagyon aranyos volt, hogy Tom vett ajándékot Billnek *___* Komoly megzabáltam ^^ És ige, egyet értek Billel, hogy kicsit mélyülhetne a beszélgetésük. De nem nagyon, csak kicsit, mert hihetetlen, hogy még ha nagyon fos hangulatom van és jövök olvasni hozzád, akkor is képesek a részekben szereplő szóváltások hatalmas hahotázásba kergetni! :D Szóval ha mélyíted a kapcsolatukat, ne veszítsék el a humorukat! :D
Várom a folytatást! :)
Puszillak <3 ^_^

Meloddy írta...

Ilyenektől nem kell tartanod >.< nem a kenyerem a nyálas-romantikus szívszerelem x) szóval nyugi! ^^ Ezek megmaradnak. Annyira örülök, hogy minden részemhez írsz amúgy! Én is igyekszem a tieidhez, most is láttam, hogy van friss :D légy jó és szobatiszta ^^

Angel írta...

Hallod! Molly feszt megríkat, tőled meg kiesek a számon a röhögéstől! xD
Hatalmas vagy csajszi, főleg a termetedhez képest. :D Tudom ezért megölsz!
Valami hihetetlen ez a rész, de nem akarom tovább növelni az a hatalmas egódat!
Puszi!

Angel98 írta...

Mindig majd leesek a székemről a röhögéstőlXD Kész agyhalál:"DD Ez k*rva jó lett, csak ennyit tudok írni!

Meloddy írta...

xD Örülök lányok :) Angel: És szerintem Mollynak csodás irományai vannak ^^ nem értem mit kell sírni xD meg képzeld: nem lehet mindenki olyan templom-torony pucoló magas, mint te!! xD
Angel98: lám és szóhoz sem jutsz :) mégis nagyon jól esik! ^^ Köszi :D

Névtelen írta...

ez de hiányzott már...
jó lett :D
az a rózsa, wow Tom érzékeny is tud lenni??? :)
Réka

Vary írta...

"...olyan vagy, mint egy Deichmanos cipős doboz!" hatalmas XDD Nagyon király rész volt:D

Neserly Molly írta...

jaj, de jó lett! *-* de miért ilyen röviiiiid? >.< Komolyan, tiszta cuki :D És annyit röhögök xD menstruáló pulykák xD neee xDD
és Angel, ne síírj ^^
Meloddy, előre láthatólag mikor lesz részed? :) már most nagyon várom, ne kínozz sokáig!! ><

Awesina írta...

Ez rohadt jó xD amikor rátaláltam, annyira megfogott,hogy egyhuzamban végigolvastam a sztorit *____* nagyon tetszik! az ikrek halálosak ezekkel a dumáikkal, de azért ebben a részben nagyon awww volt,amikor Tom megvette azt a kis szerencséthozó rózsát Billnek <3 köszönöm az élményt és várom nagyon a kövi részt ^^
( régi-új emberke vagyok a twc fandomban, ha akad egy kis időd, megköszönném,ha benéznél az én blogomra, ahova felrakosgatom az írásaimat... Danke schön :P)

Meloddy írta...

Nem kérdés, hogy elnézek oda is :D egy ilyen szívmelengető komment után?! x) natürlich!! ^^ és örülök, hogy így tetszett, majd igyekszem a folytatással :D

Meloddy írta...

Szia Molly! El kell ismernem: még én se tudom :/ a nyárral eléggé elfoglalt emberré lettem, és annyi mindent meg szeretnék csinálni xD de nagyon sietek! ^^ az ilyen szerencsés embernek, mint én (a sok kedves olvasó, és kommentelő végett) ez a legkevesebb, amit megtehet ;) pussyy

Meloddy írta...

Köszi Réka és Vary ^^ örülök, hogy tetszett :P

Awesina írta...

Köszönöm ^^ Haha, igyekszem minden nekem tetsző sztorinál szívet melengetni :P
Benne lennél egy linkcserében?

Meloddy írta...

Hát hogyne? :D kösz az ajánlatot élek vele! ^^ Fel is teszlek ;)